MÁJUSFAÁLLÍTÁS A WEKERLEI KULTÚRHÁZBAN
A Wekerlei Kultúrház 2021 óta minden évben felszalagozza a kertjében álló fát. A már hagyományos programot körtánccal, közös énekléssel és kézműves foglalkozással is kiegészíti.
A májusfa, mint minden beszédes jelkép, több jelentésréteget is hordoz magában. Egyrészről a természet és ember újjászületésének szimbólumát, a tavasz eljövetelének felszabadult ünnepét, másrészről a szerelem szavak nélküli, mégis szívet édesítő üzenetét. A történelem során a szokásnak az egyházi jelentéstartalma is megjelent Fülöp apostol vagy Jakab apostol történetének kapcsán.
A májusfa állítás Európa-szerte ismert szokásának legelterjedtebb változata, amikor a legények nagy buzgósággal és még nagyobb titoktartás közepette mentek fát vágni és a fácskát felállítani a lányos házakhoz. Egyáltalán nem volt mindegy, ki milyen fát kapott, és azt mivel díszítették fel, hiszen mindez sokat elárult az udvarlóról és az eladósorban lévő leányról egyaránt. Ha a fa szép sudár és üde volt, a kiválasztottat is így látta kedvese, és ha a rajta lévő szalagok, kendők elevenen színesek, akkor a kérő szándékaiban sem lehetett kételkedni.
Volt, ahol mindenki kapott, volt, ahol csak a jóravaló lányok. Máshol pedig a diákok és tanítók a templom elé állítottak fát, tisztelegve hit és tudás előtt, és megint máshol pedig a főtérre vagy a bíró háza elé, mindenki örömére.
A hagyományok nagyon szerteágazaók a májusfa állításának időpontját illetően. Székelyföldön Húsvét hajnalán állítják fel, de magyar nyelvterületek többségében május elején, lebontása pedig általában Pünkösdre esik nagy vigasságok, éneklés, fára mászás és versengések kíséretében.
A májusfaállítás a magyar néphagyomány egyik legszebb és legvidámabb tavaszi szokása, amely a természet megújulását és az élet újjászületését ünnepli. Hagyományosan május elsejére virradó éjszaka állították fel a feldíszített fát, legtöbbször a legények a kiszemelt lányok udvarában. A színes szalagokkal, virágokkal és ajándékokkal díszített májusfa eredetileg az udvarlás jelképe volt, a fiatalok így fejezték ki érzelmeiket és házasodási szándékukat.
A szokás gyökerei egészen a kereszténység előtti időkig nyúlnak vissza, amikor a fa a tavasz diadalát és a termékenységet szimbolizálta. Később a hagyomány keresztény jelentéssel is gazdagodott, de alapvetően megőrizte közösségi és ünnepi jellegét.
A májusfa nemcsak szerelmi ajándék volt, hanem sok helyen közösségi események középpontjává is vált. A falvakban közösen állított fát zenével, tánccal és játékokkal ünnepelték, majd később ünnepélyesen „kitáncolták” vagy ledöntötték.
Napjainkban a májusfaállítás hagyománya több helyen él tovább, gyakran közösségi programok, majálisok részeként, megőrizve a tavasz, a szerelem és az összetartozás szimbolikus jelentését.