MŰVÉSZETI NEVELÉS - KUCKAKAÓ MESESÁTOR
Mit takar e furcsa név: KUCKAKAÓ MESESÁTOR?
A mesesátor gondolata azon a gyermekpszichológiai, pedagógiai tapasztalaton alapult, miszerint a gyerekek bizonyos fejlődési szakaszukban jelentős szerepet tölt be a „kuckó” varázslatos menedéke. A kuckó, bunki, bunker, egyaránt nyújt biztonságot és izgalmas, varázslatos élményt. Egyszerre valósulhat meg benne a magzati „emlékfoszlány” pozitív élménye és a felnőtté válás szerepjátéka. (Mérei – Binét, Gyermeklélektan 1970)
Egy ház a házban, sátor egy rendhagyó térben igazi varázslat. Ezt a hangulatot kívántam megidézni azzal, hogy a pályázati forrásból vásárolt sátrunkat felhasználjuk mesére és közös alkotásra. Már az első alkalomra is szinte azonnal elfogytak a jegyek, a programnak óriási sikere lett. Szakmai kollégámmal, Bonecsuk Mónikával dramatizálva, vetített képes illusztrációkkal meséltük el a választott mesét, (a program állandó technikai segítője Nagyné Tőke Ildikó kollégánk volt) majd az élménypedagógia módszereit hasznosítva mozgásos játékkal felidéztük a mese fontos pontjait, a következő játékban zseblámpával a kezünkben mi is felfedező útra indultunk a gyerekekkel, ahol három különböző ügyességi feladatot kellett megoldaniuk a gyerekeknek és mire visszaértünk a sátorba már megterített asztal várta őket. (Váradi Judit, Az élménypedagógia szerepe a művészeti nevelésben 2021)
A kakaózás után kézműves-foglalkozáson a mese témájának megfelelő alkotások születtek. A program különlegessége a terek rendhagyó használata, a program komplexitása pedagógiai szempontból, játék az érzékelésekkel – fény, sötétség, formák, a mozgás és utánzás, szerepjáték és a szülő-gyerek közös élménye. A program forgatókönyve a dolgozatom mellékletében található.
A meseválasztás fontossága
A meseválasztásnál fontosnak tartottam, hogy klasszikus értékeket hordozó, de ne túl ismert mese legyen. Úgy gondoltam, hogy a siker alapja a nagyszerű mese. (Sallai Éva, A mese a nevelés táltosparipálya 2015)
De milyen a nagyszerű mese? Ismét magamból indultam ki: volt néhány mese az életemben, mely annyira meghatározó volt, hogy szinte sajátomnak éreztem, meggyőződésem volt, hogy nekem vagy rólam szólt. Az egyik ilyen mese volt A festékbe pottyan róka, vagy Hétszínvirág története. (Galambos Barbara, A mese gyógyító hatása 2023)
Persze volt más szebbnél szebb mese is a tarsolyomban, de fontosnak tartottam, hogy olyan meséket hozzunk a gyerekeknek, melyek nincsenek túljátszva, vagy nincsenek Disney feldolgozásban. (Vekerdy Tamás, Ki mesél? 1991)
Természetesen nem csak a saját mese-emlékeimre építettem ezt az azóta is fennálló programsorozatot, hanem kutattam és kérdezősködtem a barátaim, kollégáim körében. A kérdésem mindig így hangzott: „Mi volt gyermekkorodban az a mese, amit mikor meghallottál, kihagyott egyet a szíved és úgy érezted, megfordul veled a világ?” És valóban, azt tapasztaltam, hogy minden megkérdezett felnőtt ismerősömnek volt egy-egy olyan mese az életében, mely számára a legfontosabb volt. Így aztán sorra bővült, bővül a repertoárunk. (Bruno Bettelheim A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek 1975)
A sátorozás közösségi élmény
Bizony, már a sátor összeállításához is több ember szükséges, hát még a program megvalósításához. Óriási munka, hiszen, másfél, két hónapot is próbálunk egy-egy produkció előtt, mégis kiemelten fontos számunkra ez a program. Talán ezért, mert ezt a saját ötletünkből született, mi magunk valósítjuk meg és a csapat minden tagjának benne van a kreativitása. A választott mese olvasópróbája során együtt találjuk ki a meseút elemeit és apró, de annál fontosabb részleteit, a bátorságpróba próbatételeit, a kézművesfoglalkozás témáját. Mi készítjük el a díszleteket, a jelmezeket, mi adjuk elő, mi zenélünk, ezért mindannyiunk számára megtisztelő és felelősségteljes a feladat. (Fordulópont, A mese híd szerepe 2014)
Drámajáték és próbatételek
A dramatizált mesélés mellett Ppt-t vetítünk – mint egy diafilmet – a mese illusztrációjához. A mese után ismét a jól kidolgozott koreográfiát használtuk. Először megbeszéljük miről is szólt a mese, majd felfedező útra indulunk a gyerekekkel. A felfedező út mindig három állomásból áll, melyen az első az ügyességi próbatétel, a második a gondolkodás, okosság, szellemi próbatétel, a harmadik pedig az emocionális állomás, ahol az érzelmek, érzékenyítés kap szerepet. (G. Gődény Andrea – Koósné Sinkó Judit, Interaktív mesék az óvodás években és óvoda – iskola átmenet idején 2013)
A „próbatételek” végigjárása után már terített asztal várja a gyerekeket, ahol a kakaó mellé perecet, kalácsot kapnak. A program zárásaként kézműves-foglalkozást tartunk, melynek témája mindig a meséhez illeszkedik.
Belépni csak varázsigével!
Amikor a programra megérkeznek a gyerekek, akkor a nagyterem zárt ajtaja előtt háromszor el kell mondanunk a varázsigét, hogy a KUCKAKAÓ MESESÁTOR-t valóban a teremben találjuk. A versikét én magam fabrikáltam, és számomra a legnagyobb megtiszteltetés, hogy a gyerekek már kívülről tudják és lelkesen mondják (mi több, harmadjára már kiabálják). A varázsige elhangzása után kitárom a terem ajtaját. És ekkor történik meg az első csoda: a látványtól meglepődött gyerekek megtorpannak az ajtó előtt, és csak megilletődött „aztaaa” hangokat hallhatunk. Persze a gyerekek gyorsan alkalmazkodnak a térhez és helyet foglalnak a sátorban a szőnyegen és a párnákon. (Fordulópont, A mese világnyelve 2009)
Összegzés
A Kuckakaó program pedagógiai és kulturális szempontból is kiemelkedő értéket képvisel, hiszen olyan komplex élményt nyújt az óvodás és kisiskolás korosztálynak, amely egyszerre fejleszti a fantáziát, a kreativitást és a közösségi élményhez való kötődést. A varázslatos hangulatú rendezvényben a mese, a játék, a felfedezés és az alkotás egy egységes pedagógiai rendszerben jelenik meg. A meseválasztás tudatos és különösen fontos eleme a programnak, hiszen a jó történet képes érzelmileg bevonni, gondolkodásra ösztönözni és biztonságos keretet teremteni a gyerekek számára. A mesére épülő élménypedagógiai elemek ritmusa és felépítése segíti a gyerekeket abban, hogy könnyedén kapcsolódjanak az eseményekhez, ugyanakkor folyamatosan fenntartja az érdeklődésüket.
A játékos feladatok ösztönzik a gyerekek együttműködését, problémamegoldó gondolkodását és mozgásos aktivitását, miközben a felfedező utak a kíváncsiságra és az önálló megfigyelésre építenek. A közös alkotás során lehetőségük nyílik arra, hogy saját élményeiket kézzelfogható formában jelenítsék meg, ami növeli önbizalmukat és erősíti kreatív kifejezőkészségüket. A program különlegessége, hogy teljes mértékben saját produkció, amelyet a kultúrház munkatársaival közösen valósítunk meg. Ez a belső együttműködés nemcsak szakmai értéket teremt, hanem közösségépítő szerepet is betölt a munkatársak körében.
A Kuckakaó különleges terében, a sátorban egyszerre 20 –25 gyermek élheti át a közös élményt, amely intim, mégis inspiráló környezetet biztosít (A sátor befogadóképessége 40 – 45 fő). A zárt, biztonságot adó térben a gyerekek könnyebben oldódnak fel, így szívesebben vesznek részt az élmény minden elemében. Ugyanakkor a teremben felállított sátornak valóban varázslatos hatása van, hiszen a látvány elsőre mindig szokatlan és meghökkentő. Pedagógiai szempontból a program fontos fejlesztési területeket érint: támogatja a művészeti nevelést, a kommunikációs készséget, a figyelem fejlesztését, az érzelmi intelligencia alakulását és a szociális érzékenységet. Kulturális jelentősége abban rejlik, hogy a gyerekek már korán megtapasztalhatják a közös kulturális élmények örömét, a történetek erejét és az alkotás értékét.
A Kuckakaó így nem csupán egy színes, szórakoztató program, hanem egy olyan gondosan felépített élmény, amely hosszú távon is nyomot hagy a gyerekekben. Hozzájárul ahhoz, hogy később nyitottabbak legyenek a kultúrára, az irodalomra és a közösségi együttlétekre. Meggyőződésem, hogy az ilyen típusú programok alapozzák meg a kultúra iránti szeretetet, és segítik a gyerekeket abban, hogy magabiztos, kreatív és érzékeny felnőttekké váljanak.
Kiss-Szitár Orsolya
Tagintézmény-vezető